Ballisztika

Kezdenem azzal, hogy a ballisztikanak 3 fo aga van:

Belballisztika

A latszattal ellentetben nem rolam neveztek el :-), hanem arrol szol, hogy mi tortenik a fegyvercsoben. Egesz addig, amig minden jol mukodik (vagyis nem robban fel a fegyver a kezunkben :-)), ez foleg a fegyvertervezo mernokoket erdekli.

Kulballisztika

Szamomra ez a legerdekesebb, ez arrol szol, hogy a lovedekkel repules kozben mi tortenik, amit ugy is megfogalmazhatunk, hogy hova kell celozni ahhoz, hogy eltalaljuk a celt.

Celballisztika

Ez arrol szol, hogy a cel eltalalasa kozben mi tortenik.

Celballisztika

Ha egyetlen "tudomanyos" szammal akarjuk jellemezni egy fegyver celballisztikajat, akkor arra talan az a legjobb, ha a lovedek energiajat nezzuk. A (mozgasi) energia keplete= m*v*v/2, vagyis tomeg*sebesseg*sebesseg/2. Tehat dupla tomeg eseten ketszer akkora az energia, dupla sebesseg eseten 4-szer akkora! USA-ban (es az onnan szarmazo sportokban, pl. IPSC, IDPA) ezzel szemben az impulzust (vagy ahogy ok mondjak: faktor) szamit, ami lenyegeben tomeg*sebesseg, vagyis ennel a szamitasnal a dupla sebesseg csak dupla impulzust ad.

De a fenti szam igazabol csak nagyon keveset ir le a celballisztikabol, mivel a lovedek alakja es anyaga is nagyon fontos. Van ket jellemzo, ami (azonos energia eseten) egymast "uti": megallitoero, athatoloero.

Athatoloero

Minnel kevesebb energiat ad le a lovedek, annal nagyobb. Tehat az a jo, ha kicsi a "kozegellenallasa" a lovedeknek. Ez pl. ugy erheto el, ha van benne egy aramvonalas acelmag, ami a celon (es a fedezeken) konnyen atszalad. Magyarorszagon polgari celra tiltottak az ilyen loszerek.

Megallitoero

Minnel tobb energiat ad le a lovedek, annal nagyobb. Tehat az a jo, ha minnel kevesbe aramvonalas a lovedek, a vadaszok ezt ugy hivjak, hogy "gombasodik", mivel a becsapodastol a jo loszerek ilyen alakuak lesznek, vagyis a lovedek hegye teljesen kilapul es ekozben a korabbi atmero 2 (esetleg 3)-szorosara no.

Jobb rendorsegek csak ilyen loszert hasznalnak, mivel ezzel elerheto, hogy a celszemely mogott tartozkodok ne seruljenek meg. Katonai celra nagyon regota tiltottak ezek a loszerek, a nagy orszagok ennek csupan betujet tartjak be, de karabelyoknal a szellemet nem. A klasszikus AK loszer meg megfelel az eloirasoknak, de az M-16-hoz kifejlesztett .223 remington a valosagban nem, mivel 80 meteren belul celba talalva darabokra torik, es az AK-74 5.45-os loszere sem, mivel az elkezd forogni a (es persze nem a hossztengelye korul) a celban.

Rovid tavon ugy oldjak meg a nagy megallitoerot, hogy a loszer ureges hegyu vagy felkopenyes. Nehany pelda pisztolylovedekekre: felkopenyes (ez Magyarorszagon onvedelemre is legalis 2004 ota:)

ureges hegyu (ez nem, de ontolto fegyverben kevesbe deformalodik, mint a felkopenyes):

, es a kedvenc (felkopenyes ES ureges hegyu):

Persze a fentiek nem tokeletes alakuak, ezert hosszu tavu loveszetre nem idealisak (mert nagy a legellenallasuk), ezert sokkal jobb, amikor maga a loszer "igazabol" ureges hegyu, de a kis legellenallas elerese erdekeben muanyag "kupak" van rajta:

Kulballisztika

gravitacio

Kezdjuk a legegyszerubb reszevel a kulballisztikanak: a gravitacios ero mindenre hat, ha megprobalunk eldobni valalmit vizszintesen, akkor annak a roppalyaja "lekonyul", ezert ahhoz, hogy eltalaljunk valamit, ami velunk egy vonalban van, az kell, hogy ivelten felfele induljon, hogy aztan a roppalya szepen lekonyulva pont metsze a celt. Ez a valosagban tobb ponton is meg van bonyolitva.

tavcso-fegyvercso tavolsag

Ha a fegyvercsovon atnezve celoznank, akkor nem lenne ezzel gond, de mivel az mindenfele problemaba utkozik (pl. ott a fegyvercsoben a loszer, es nem atlatszo :-) ), ezert kenytelenek vagyunk a fegyvercso fele tenni a tavcsovet. Ebbol az a problema adodik, hogy a csotorkolatnal barmit is teszunk, nem ott lesz a lovedek, ahova a celtavcso mutat, hiszen centikkel lejjebb van a fegyvercso, mint a tavcso. Errol sok vadasztortenet szol, hogy a niva teteje vagy a lo feje ugy latszott a tavcsoben, mint ami boven a lovonal alatt van, de a latszat csalt. Tehat nagyon kozelre (1-2 meter) semmikeppen sem tudunk oda loni, ahova a tavcso (pontosabban a szalkereszt) mutat, mindenkeppen ala fogunk loni. Tehat valami ertelmesebb tavolsagot kell keresnunk (pl. 100 m, az szep kerek szam), es beallitani ugy a tavcsovet, hogy oda nezzen, ahova lo a fegyver. Ilyenkor persze szoget fog egymassal bezarni a cso es a tavcso, vagyis ha vizszintesen tartjuk a tavcsovet, akkor mondjuk 5 cm-rel lejjebb elindul a lovonal, egy darabig halad felfele (mivel a cso is felfele all), kozben 100 m tavolsagon metszi az iranyzovonalat, ugyan egyre lassabban emelkedve, de azert folemegy, aztan ahogy egyre jobban hat ra a gravitacio, es elindul lefele, megegyszer metszi az iranyzovonalat, es onnantol kezdve menthetetlenul alatta marad, egyre melyebbre sulyedve. :-)

leglellenallas

Ahogy repul a lovedek, a legellenallas egyre jobban lassitja. Viszont a gravitacio adott ido alatt ugyanannyira hat ra. E kettobol kovetkezik, hogy a ugyanakkora ut megtetele soran (ami lasabban hosszabb ido) egyre tobbet fog esni a lovedek, tehat nem lehet valami egyszeru, fejben jol megjegyezheto kepletet talalni, hanem mas tavolsagon mas lesz a lovedek esese. Raadasul mas lovedekeknek (marmint ahol az alak vagy a tomeg mas) mas a legellenallasa, ezert minden lovedektipusnak mas es mas a ballisztikaja, vagyis az "esese".

skalazott iranyzek

Mivel fejben nem lehet megjegyezni, hogy mennyivel kell fole celozni, (latszolag) az a legjobb, ha az iranyzekba ez a tudas be van epitve. Pl. nyilt iranyzeknal szepen fel van sorolva, hogy melyik allas hanyszaz meterhez tartozik, nagyobb tavolsag eseten jo bonyolult alakja van az iranyzeknak azert, hogy pont megfelelo mennyiseget emelkedjen (hiaba kerestem, nem talaltam a fotoim kozott olyat, amin ez jol latszik).

Ezt neha a tavcsoveknel is alkalmazzak, pl a PSZO-1-nel (szerintem ez a tavcso kifejezetten jora van tervezve a sajat celjara, vagyis hogy a besorozott tamogato loveszek hasznaljak, de sajnos a megvalositas soran nagyon sok selejtet csinaltak, es persze egy mesterlovesznek egyaltalan nem megfelelo tavcso). Itt a tavcsovon a fuggoleges szalkeresztallitasnal nem szogpercet hasznalunk mertekegysegkent, hanem egybol azt kell beallitani, hogy milyen messze van a cel. A foton is jol latszik, hogy pl. az 5 es 6 kozott sokkal nagyobb a kulonbseg, mint az 1 es 2 kozott. Azonban ezeknek a tavcsoveknek van egy hatalmas hatranyuk: mint fent irtam, minden loszernek mas a ballisztikaja, vagyis ilyenkor egy tavcso csak egyfele loszerhez jo! Sot, lejjebb latni fogjuk, hogy csak szabvanyos homerseglet, legnyomas, tengerszint feletti magassag, ... eseteben jo csak.

tavolsagmeres

Erre sok modszer van: Egy (kicsit extrem) pelda arra, hogy mennyire fontos a tavolsagnak megfelelo beallitas: ha 990 m-es tavolsagon az ember 1000 m-es adat alapjan probal celozni, akkor 38 cm-rel lejjebb fog talalni!

ballisztikai tablazat

Tehat a mesterlovesz fejben sem tudja kiszamolni, hogy hova celozzon, es az iranyzeka sem tudhatja, igy marad az, hogy tablazatokat kell maganal hordania (elvben szamitogepet is hordhat, de a papir akumlatora :-) ritkabban merul le, mint a szamitogepe, ezert szerintem jobb a papir), ahol szepen le van irva, hogy melyik loszernel hova kell celoznia adott tavolsagon, pontosabban hogy hova kell allitani a szalkeresztet (joval pontosabb lovest tesz lehetove a szalkereszt allitasa, mintha foleceloz az ember).

szel

A tavolsag mellett a masik nagyon fontos tenyezo a szel. Az nem tul meglepo, hogy az eros oldalszel oldalra fujja a dolgokat, peldaul a lovedeket is. Az mar talan meglepobb, hogy nagy tavolsag eseten a nagyon gyenge szel is kemenyen szamit, pl. 1000 m-en a 4 km/oras (alig erzekelheto) szel 90 cm-t tol oldalra a talalaton. Ezzel szemben a szembe es hatszel hatasa elenyeszo, tehat ha mondjuk azt eszleljuk, hogy 3 ora felol fuj 4 km/oras szel, akkor az termeszetesen annyinak is szamit, de ha "fel ketto" felol fuj a szel, akkor mar csak 70%-ban szamit, vagyis ha 45 fokos szogben fuj a 6 km/oras szel, az ugyanolyan, mintha oldalrol fujna a 4 km/oras szel. En azt szoktam csinalni, hogy kinyomtatok nehany tablazatot kulonbozo szelerossegekkel (pl. 4, 8, 16 km/ora) minden tavolsagra, aztan megprobalom merni a szelet, es ha nem pont olyan a szel amit kinyomtattam, akkor megprobalom megbecsulni az erteket a kinyomtatott tablazat alapjan. Sajnos a vegeredmeny nem tul jo szokott lenni, mivel csak ott tudom megmerni, ahol vagyok, mikozben a lovedek teljes repulesi utvonalan kellene (pl. 1000 m-es lovesnel feluton, 7 m magasan is) ismerni a szelet, az meg meg(?) nem megy, hogy megbecsuljem a szelet a latvany alapjan.

Egyeb

Folytassuk nehany tovabbi dologgal, amik befolyasoljak a talalatot, meg ha nem is mind olyan nagy mertekben, mint a korabban emlitett tenyezok. Néhány számszeru példát is hozok, ezek többségét a shoot 3.0 programmal számoltam (ingyenes verziója letöltheto volt a www.remington.com-rol) ezek .308 win (más néven: 7.62x51, ez nem csupán a legelterjedtebb nagykaliberü sportlövoloszer, de egyben ez a szabvány NATO puskaloszer is) gyári 12 grammos Lapua scenar loszerre vonatkoznak, 1000 m-es lövészetre. Az "alap" az, hogy 0 m magasan, 20 celzius fokban, 78 %-os páratartalommal, normál (29.53 inHg) légnyomás, nincs szél, a távcso 100 m-re van belove, és 3.8 cm magasan van a távcso. Ekkor a lövedék 2 másodpercig fog repülni (mozgó célnál ezt bele kell számolni, sétáló ember kb. 1 m/sec sebességgel megy, vagyis 2 m-rel elé kell célozni, egy 100 km/h-val haladó autó esetén pedig 54 m-t), a fegyvercso 1619 cm-rel kell, hogy a cél fölé mutasson; a távcso pedig 1492 cm-rel kellene, hogy a cél fölé mutasson, persze ez utóbbi helyett inkább a szálkeresztet állítjuk 56 MOA (szögpercel) odébb, vagy ha nincs ekkora állítási lehetoség a távcsoben, akkor csak 36 MOA-t állítunk, és azt a segédkeresztet használjuk a távcsoben, ami eleve 20 MOA-val lejjebb van (ha a lejjebb lévo szálkeresztet használjuk, akkor feljebb emeljük a fegyver csövét), a képen látható legalsó "kereszt" pont oda mutat.

Tengerszint feletti magasság

Ha 3000 lábbal (kb 1000 m) megnöveljük a tengerszint feletti magasságot (tehát az Alföldön belott puskával akarunk Kékesteton versenyezni, de mindkét helyen velünk azonos magasságban levo célra lövünk), akkor a találat 115 cm-rel feljebb megy (az végülis logikus, minnél messzebb vagyunk a Földtol, annál kisebb a gravitáció, és így a lövedék esése is).

Légnyomás

Ha változik a légnyomás, az is hatással van a röppályára. Ha pl. 34 hPa-lal megno a légnyomás (orült amerikai mértékegységben mérve: 1 inHg-val), akkor 39 cm-rel lejjebb lesz a találat.

Páratartalom

Ha 78%-ról 38%-ra csökken a páratartalom, az nem sokat számít, csak 2.8 cm-rel megy lejjebb a találat.

Lövés szöge

Az is számít, hogy felfele vagy lefele lövünk-e, mivel a találat feljebb kerül, ha nem vizszintesen lövünk. Pár példa: 5 fok: 5 cm, 10 fok: 19 cm, 30 fok: 170 cm, 45 fok (100 %-os emelkedo): 370 cm, 60 fok: 630 cm. Az igazat megvalva, még sosem volt alkalmam ferdén loni, és nem is értem, hogy miért kell azonos mértékben fölé célozni akkor is ha lefele, és akkor is, ha felfele van a cél. A fenti adatok forrása (cm-re átszámolás után) az FM23-10 (US army SNIPER TRAINING kézikönyv) 3.3 ábra.

Levegohomérséglet

Ha 5 fokkal huvösebb a levego, akkor 22 cm-rel lejjebb megy a találat (a hidegebb levego surubb, ezért nagyobb a közegellenállása), feltéve, hogy a loszer nem hült a levegovel együt!

Loszerhomérséglet

Erre nem tudok számszeru adatot mondani, de minél melegebb a loszer, annál nagyobb lesz a kezdosebesség, vagyis annál feljebb megy a találat.