Nézzük meg, hogy most és a múltban milyen pisztolylőszert tekint az FBI megfelelőnek.
A fenti oka, hogy egyrészt azt gondolták, hogy szemből fogják eltalálni a bűnözőket (ez csak 30%-ban igaz), másrészt hittek abban, hogy a fél másodpercnél rövidebben tartó hatás jelentős (gyakorlatilag a ballisztikai zselatin sérül, az emberi szervezet többsége NEM károsodik a pisztolylőszerek ideiglenes hatásától).
Relative Incapacitation Index-nek nevezik a bemutatott elvek által számolt hatékonyságot.
Ez az eset rámutatott arra, hogy nem megfelelő lőszert használtak (win. 9mm 115 gr. Silvertip), mivel nem hatolt be elég mélyen.
A legfontosabb elvek, amit kimondtak:
A tesztlövéseket 3 m távolságról adják le.
45 cm-nél nagyobb átütés nem megengedett, mivel ez a célszemély mögött tartózkodókat veszélyezteti, miközben pozitív hatása nincs.
Az átmérő minél nagyobb, annál jobb, de legalább 1.5-szöröse legyen az eredeti lövedékátmérőnek.
Összesen 6 különböző körülmény között kell tesztelni a lőszereket, elvileg mindben meg kellene felelni, gyakorlatilag (ugyan leírva sehol sem láttam, de) jól láthatóan a fenti 2 szabályt nem teljesen tartatja be az FBI, hanem néhány esetben megenged eltérést (vagyis ha a 6 tesztből 1 esetében az előírtnál nagyobb az átütés, és kisebb a lövedékátmérő, attól még átmehet a teszten).
A fentiekben végig pisztolylőszerekről beszéltem, de képesek voltak a .223-as puska átütést is lecsökkenteni 45 centi alá, vagyis azzal is megfelelnek az előírásoknak. A cikk végén látható .308 win lőszer esetében persze már nem sikerült ennyire lecsökkenteni az átütést, de már az is komoly teljesítmény, hogy egy ekkora energiájú lőszernek 55 cm alá vitték a behatolási mélységét.
Az első teszt hasonlít a korábbira: 10%-os zselatintömbbel végzik a vizsgálatot. Természetesen az új elvárásoknak kell megfelelni. Ebben a tesztben plusz elvárás a többihez képest, hogy a lövedék egyben maradjon.
Az ábra közepén látható egy, FBI előírásoknak megfelelő pisztolylövedék, a speer 9mm +p 124 grain Gold Dot, jobb oldalon pedig a speer .223 rem 64 grain gold dot (a többi ábrán is hasonló lesz az elrendezés).
A pisztolylövedék átütése számomra nagyon meglepő módon itt a legkisebb az egész tesztben: pontosan az elvárt minimum, vagyis 30 cm. Az átmérő több mint 19 mm, és teljesen (100%) egyben maradt a lövedék.
A puskalövedék átütése 45 cm, átmérője 15 mm, és 94%-ban maradt egyben.
Ebben a tesztben a zselatintömb fel van öltöztetve, egy vékony póló, egy vastagabb póló, ágytakaró, és egy újabb pamutréteg takarja.
Ekkor a pisztolylövedék 35 cm mélyre hatolt, 13 mm átmérővel, teljesen egyben maradva.
A puska lövedék 41 cm mélyre hatolt, szintén 13 mm átmérővel, 96%-ban egyben maradva.
Itt az a cél, hogy egy autóban ülő (vagy egy gépjármű ajtaja mögé bújt) embert szimuláljanak: 2, egyenként közel 1 mm vastag vaslemez, egymástól 7.5 cm-re, e mögött 45 cm-rel van a könnyű ruházattal fedett zselatintömb.
A pisztolylövedék átütése 60 cm (igen, itt megsértették az előírást, de az FBI elnézte), az átmérő 9.7 mm és teljesen egyben maradt.
A puskalövedék esetén ugyanezek az értékek: 43 cm, 13 mm, és 90%-ban maradt egyben.
USA-ban a legtöbb lakásfal gipszkartonból készül, ezért fontos szempont, hogy az itt fedezéket kereső bűnözőkkel szemben is megfelelő rábeszélő képességűek legyenek a rendőrök.
2 db, 15×15 cm-es méretű, 12.7 mm vastagságú, egymástól 9 cm-re elhelyezett normál gipszkarton lap mögött 45 cm-rel helyezik el a könnyű ruházatot viselő zselatintömböt.
A pisztolylövedék átütése 34 cm, az átmérő 15.8 mm és teljesen egyben maradt.
A puskalövedék esetén ugyanezek az értékek: 42 cm, 13 mm, és 91%-ban maradt egyben.
USA-ban gyakran használnak rétegelt falemezeket is, ezért a következő szempont, hogy ezen át is megfelelő teljesítményt érjenek el a rendőrök.
1 db, 15×15 cm-es méretű, 19 mm vastagságú rétegelt lemez mögött 45 cm-rel helyezik el a könnyű ruházatot viselő zselatintömböt.
A pisztolylövedék átütése 42 cm, az átmérő 14 mm és teljesen egyben maradt.
A puskalövedék esetén 12.5 mm az átmérő, és 81%-ban maradt egyben.
Persze nem csupán az ajtón át lövöldöznek az amerikai rendőrök a sofőrökre, hanem néha a szélvédőn keresztül is (sőt, erre még Magyarországon is volt példa).
Ekkor szélvédőre lőnek, olyan körülmények között, mintha a vezetőt lőnék a járdáról ( 45 fokos szögben megdöntve függőlegesen az üveg, és oldalról 15 fokos szögben állnak hozzá képest) és e mögött helyezik el a könnyű ruházatot viselő zselatintömböt.
A pisztolylövedék átütése 31.5 cm, az átmérő 13.1 mm és 84%-ban egyben maradt.
A puskalövedék esetén ugyanezek az értékek: 33 cm, 9.6 mm, és 45%-ban maradt egyben.
Ezek közül néhány 1-1 apró részlet hiányosságára mutat rá, például arra, hogy szolgálati csőhossznak megfelelő fegyverekkel végzik el csak a teszteket, miközben a hivatásosok is gyakran viselnek szubkompakt fegyvereket, a civilek pedig többségében ilyet viselnek. Ezekben az esetekben használhatatlanok az eredmények, mivel a rövidebb csőből jóval kisebb energiával távoznak a lövedékek.
Sokszor ennél fundamentálisabb problémákra hívják fel a figyelmet, elsődlegesen "A gyakorlati tapasztalatok számszerű összesítése nem elfogadható" elvet kritizálták, és azt, hogy a 10%-os zselatintömb nem hasonlít az emberre.
Állatvédő szemmel megkérdőjelezhető módon francia hegyi kecskéket választottak. Mind a 611 bak, 70-74 kg közötti tömegű, EEG-vel ellátott egészséges és nyugodt állat volt. Eredetileg 10-szer akartak elvégezni minden tesztet, de mivel kevés volt a kecske, ezért sok esetben csak 5-ször végezték el a tesztet, és az így kapott eredmény átlagát publikálták.
Azt mérték, hogy mennyi idővel a találat után lesz cselekvőképtelen az állat, vagyis mikor esik össze úgy, hogy nem tud felkelni. A legmeglepőbb eredményt egy 10 grammos, 178 m/s sebességű RNL lövedék okozta .38 spec. revolverből: 51 másodperccel a tüdő találat után a kecske elkezdett legelni (ez egyike volt annak a 3 esetnek, ahol humánus okokból 60 másodperc után végeztek az állattal, a maradék 608 esetben 60 másodpercen belül elpusztult).
Pár megállapításom az adatokból:
A sokak által az önvédelemre épp hogy elfogadhatónak tartott .380 ACP (9 mm browning short) jó lövedékkel kb. kétszer olyan jó, mint egy "jó" kaliber FMJ lövedékkel szerelve, de jelentősen elmarad a "jó kaliber jó lövedék" párosoktól.
Nincs lényegi különbség a .357 magnum, 10 mm auto, .40 S&W,.45 ACP, .38 spec, 9×19 között: az adott kaliberen belüli legjobb lövedékek között kevesebb mint 0.4 másodperc volt a különbség; noha az elterjedt vélekedés szerint az utolsó kettőnek sokkal gyengébben illene szerepelnie, mint az első 4-nek.
Többszörös különbség van minden kaliberben a legjobb és a legrosszabb (FMJ) lövedék között.
A 116 lőszer adatait részletesen nem idézem, csak pár számomra érdekeset (mindenhol az adott kaliber legjobb vagy legrosszabb értéke szerepel):
.357 magnum Quick-shok 125gr HP 4.4s (a teljes mezőny legjobbja)
.380 ACP Magsafe 60gr+P: 7.12s (a legrosszabb kaliber legjobb lövedéke)
.380 ACP FMJ: 22.8s (a magyar rendőrök közül sokan ehhez nagyon hasonló lőszerű PA-63-mal vannak ellátva)
9×19 FMJ: 14.4s (a jobban felszerelt magyar rendőrök ilyennel vannak ellátva ...)
9×19 MagSafe 68gr+P 4.74s (... pedig ez 3-szor jobb lőszer, és a 9.66 másodperc plusz idő alatt egy bűnöző igen sok életet elvehet)
.38 spec. Glasser 80gr+P: 4.72s
.45 ACP MagSafe 96gr+P 4.68s (ez csak 0.06 másodperccel előzi meg a felette látható két értéket)
.45 ACP FMJ 13.84s
10 mm FMJ: 13.98s (hiába brutálisan erős a kaliber, FMJ lövedékkel csak ennyit tud)
http://www.pointshooting.com/1afbi2.htm (már nem elérhető)
http://guninstructor.net/Strasborg_Tests.pdf (már nem elérhető)
http://gunsmagazine.com/vital-points/ (már nem elérhető)
IWA Speer stand, http://foto.belse.hu
Belme Attila