IFAK - egyéni elsősegélycsomag

Sokszor hasznos, ha van az embernél egy elsősegélycsomag. Persze csak akkor, ha használni is tudja. :-)

Az alábbiakban bemutatok 2 elsősegélycsomagot, egy nagyon kicsit és egy meglehetősen nagyot, hátha tudok hasznos ötleteket adni az olvasóknak.

Mini

Szerintem egy jó minimális elsősegély csomag a következőket tartalmazza:

A tömege néhány deka, mérete pici (ajánlott a PEHA kötszer közepéről a vezető gurigát kivenni, ami felezi a méretét), az egész puha (pl. eleséskor nem okoz balesetet, illetve pakoláskor nem sérülékeny), és olcsó (kb. árak: 2+50+350+500 Ft, vagyis kb. egy ezres összesen, ha sikerül olcsón megvenni).

Mi mire való benne:

kesztyű

Önvédelem! védi az elsősegélynyújtó kezét a vértől és egyéb testnedvektől. Persze jobb, ha a legolcsóbb PE-nél jobb minőségő (ami biztosabban véd, erősebb, esetleg steril), de azok jóval drágábbak, és valamivel nehezebbek is.

mull lap

Egy viszonylag kis adag (pl. 100 db. 6x6 cm-es) steril kötszer, amit akár közvetlenül a sebbe, sebre tehetünk. Kis mérete ellenére egy viszonylag nagy és súlyos sebbe elég a 3/4 része, ha abból egy "bucit" képezünk, a maradék 1/4 résszel kívülről sterilen tudjuk fedni (természetesen ha csak ennyit teszünk, akkor ez még kiesne, és ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor nem sterilen fedjük, hiszen amint egy sebészeti műtőn kívül kibontjuk a kötszert, onnan kezdve már nem steril). Ezen kívül használhatjuk kisebb sérülések esetén is, pl. fizikailag megtakarítani a seb környékét (lesodorni a szennyeződéseket) egy kis részével. Persze még jobb a több mull lap, vagy mull lap és mull pólya, vagy mull lap és izraeli kötszer, de ezek drágábbak, nagyobbak, nehezebbek.

PEHA kötszer

Önmagához tapadó kötszer, ami azonban a sebhez, ruhához, bőrhöz nem tapad. Több méretben kapható, nekem a kedvencem a 8 cm széles (az már elég széles, ezért nagy terület kezelhető vele) 4 m hosszú (sokkal kisebb helyet foglal, mint a 20 m hosszú) méretű. Nagyon sokrétűen használható, pl: Mivel ez a kötszer nem steril, ezért nyugodtan kibonthatjuk, és kivehetjük a közepén lévő gurigát, hogy kisebb helyet foglaljon.

izofólia

Véd a kihüléstől, akár akkor, amikor tényleg hideg van, akár betegség esetén (amikor kevésbé képes a szervezet önmagát melegíteni), akár kivérzéses sokknál (amikor annyira gyenge lehet a szervezet teljesítménye, hogy akár 20 fok körül "megfagy" az ember, hiszen az egészséges embernek kb. 36 fok a belső hőmérséklete, és ha ez 20-28 fok közé csökken, az halált okozhat). Dagadt sérültek számára a 210x160 cm-es méret való, karcsúaknak a 120 cm széles is elég. Ez konkrétan egy Tatonka first aid kit-ből származik, de csak azért, mert épp ez volt otthon.

Nagy

Megnevezésével ellentétben a mérete nem viselhetetlenül nagy. A külseje (és az alapja) az amerikai tengerészgyalogság egyéni elsősegélycsomagja (IFAK), amit a Légiós Militaryban vettem:

Természetesen a fent említettek is benne vannak, de ezen felül is még igen sok minden:

Félig kibontva:

Teljesen kibontva:

sebtapaszok

Ezek ugyan nem a klasszikus elsősegély eszközei (aminek célja: élve átadni a mentőnek azt a sérültet, aki elsősegély nélkül meghalt volna addigra), viszont a mindennapokban is nagyon gyakran szükség van ezekre az apró sérülések miatt. Normál gyógyszertári beszerzés.

fertőtlenítő

Lehetőleg betadin/braunol/Octenisept egyike, esetleg jó minőségű fertőtlenítő kendő, hogy a kisebb/közepes vérzéseknél megelőzzük a fertőzéseket (nagy volumenű artériás vérzésnél egyrészt idő se nagyon van a fertőtlenítésre, másrészt az ömlő/spriccelő vér lemossa a seb környékét). Normál gyógyszertári beszerzés.

ragtapasz

Kötszerek rögzítésére, improvizált PTX ellátáshoz (légmell esetén a sérülést fedni kötszer/mull lap zacskójának belső felével, és körbe vagy U alakban leragasztani, hogy ne menjen be rajta levegő). Ez az IFAK csomagból származik.

izraeli bandage

Viszonylag gyorsan megtanulható speciális kötszer, amivel nyomókötés nagyon gyorsan és hatékonyan készíthető, akár saját magára is fel tudja rakni az ember. Az eredeti csomagban lévő már nem volt steril, ezért lecseréltem. Nálunk elég drága, külföldről pedig a postaköltség magas, érdemes pár embernek közösen rendelni, pl. az israelfirstaid.comról. A legköltséghatékonyabb kiszerelést épp megszüntették: ez 4" (10 cm) vastagságú, civil piros papírdobozos, 10-es kiszerelésben. Általában elmondható, hogy a 10 cm-es (4") szélességűek a normál kötszerek, a 15 cm (6") a normálnál nagyobb, drágább kötszerek, persze ezek nagyobb sérülés (pl. széles vágás) esetén sokkal jobbak. Vannak extra nagyok: 15 cm az alap méret, de a gézpárna 30 cm (12"), ezek még drágábbak, és leginkább az amputációkhoz vannak. Zöldes az alapszin, a fehér kicsivel olcsób, miközben ugyanolyan jó. A zöld papírdobozos nem véletlenül jóval olcsóbb: erről lespórolták a szarvat, vagyis ez lényegesen kevesebbet ér. Néhány kötszeren dupla gézpárna van, ezeknél a másodikat bárhova csúsztathatjuk (szarv ezeknél is csak 1 db van).

Ez a kötszerfajta 5 fontos részből tevődik össze, miközben kicsi, kompakt, és önmagában is jól használható minden más segédeszköz nélkül:

A használata:

CAT: katonai érszorító

Néhány 10 perc alatt megtanulható eszköz, amivel az életveszélyes végtagvérzések jól kezelhetőek, akár saját magára is fel tudja rakni az ember. Többször használható a méregdrága amerikai, de egy alkalommal teljesen jó az olcsó (1500 Ft alatti) kínai másolat is.

Egy 80-as évekből származó elsősegélykönyvem, ami mivel elsősegélyoktatóknak is készült, rendesen leírja, hogy miért volt tilos akkoriban a szorítókötés:

Szerintem a fent leírtak mind igazak, vagyis valóban ezekre kell figyelni.

Plusz ezeken felül meg a levételhez nagyon kell érteni (mivel még akkor is, ha egyébként nem is kellett volna felrakni, trombózist, tüdőembóliát, stroke-ot, veseleállást okozhat a szakszerűtlen levétel), de azzal nincs nagy gond, mert egyszerűen nem kell levenni, majd a szakorvos, kórházban leveszi.

A fent leírtakra egyrészt fontos odafigyelni, fontos jól csinálni, vagyis érdemes azt a néhány 10 percet rászánni, és nem a youtube előtt megtanulni, hanem valaki olyantól, aki a valóságban megmutatja és kipróbáltatja, milyen felrakni. Másrészt könnyű figyelni ezekre, mert az eredeti és a másolat CATekre egyaránt igaz:

Viszont az improvizált eszközöknél valóban nagyon kell figyelni, vagyis a keskeny kötelek komoly mellékhatást okoznak (persze ha tényleg ezen múlik egy élet, akkor megéri ez a mellékhatás, ha azonban egy nyomókötéssel megoldható a helyzet, akkor sokkal jobb azt használni, és nem megbénítani a karját egy életre), a puszta kézzel meghúzott nadrágszíjjak pedig növelik és nem elállítják a vérzést. Ezen felül egy improvizált eszköz elkészítése hosszú idő, és egy combartériasérülés esetén akár 40 másodperc alatt elájulhat az ember, vagyis kb. ennyi idő van felrakni magunknak egy érszorítót.

Tehát megéri gyári CAT-t használni. Egy rövid, magyar nyelvő bemutató videó ezekről, amihez képest és annyit teszek máshogy, hogy nem a külső, hanem a belső bújtatón vezetem át a pántot, mivel így saját karra ugyanúgy fel lehet rakni, de combra feltételnél nem kell kivenni a külsőből és átfőzni a belső bújtatóba.

Ami még fontos, hogy mennyire kell meghúzni a CAT-t. A rövid válasz: nagyon. A pontosabb válasz: "elzárod, mint egy csapot". Vagyis amíg vérzik, addig tekerni kell. Ha kell, akkor két kézzel, minden erőt beleadva, egész addig, amíg mar nincs vérzés, mert "elzártad, mint egy csapot". Érdemes megnézni, hogy gyakorlás közben milyen színű a kéz:

Az is kérdés lehet, hogy mikor használjuk a CAT-et:

A kínai CAT-ekkel az a tapasztalat, hogy az 1. használatra ugyanolyan jók, mint az eredetik, és élesben a CAT-ek egyszer használatos eszközök (vagyis úgyis elviszi a mentő, és a kórházból nem fogjak neked elpostázni a véráztatta eszközt).

Gyakorolni életszerően érdemes, vagyis izomból megtépni a tekerőt, aminek hatására a CAT alkatrészei torzulnak, deformálódnak.

Az eredeti amerikaiak jellemzően 10-20 használat után széttörnek. A kínaiak jellemzően 3-10 használat után széttörnek. Vagyis nincs hatalmas nagy különbség az élettartamban, és a hivatalos ajánlás _ellenére_ én hordtam magammal olyan amerikait, ami 2-5 alkalommal használva volt gyakorlásra, de nem mernék olyan kínait hordani, ami már használva volt gyakorlásra.

Jóval olcsóbb venni 2 kínait, az egyiket gyakorlónak használni, a másikat hordani élesben (ami egyébként az ajánlott), mint venni 1 eredetit, és a hivatalos ajánlás ellenére párszor gyakorolni vele és közben azt hordani.

Az otthoni gyakorlást is ésszel csináljatok, tehát csak olyanon, akinek nem volt meg trombózisa/embóliája, és csak pár másodpercig legyen rajta megszorítva, utána egyből szedjetek le.

hemostatikus kötszer

A véralvadást elősegítő anyagú kötszer (jobb a méregdrága Celox, de a töredékébe kerülő Kerlix is elfogadható, a 60-as években divatos forró kötszerek inkább kerülendőek), főleg nagy sebek belsejébe tömve szokás használni.

Celox/Quickclot

Mire való: gyorsítja a véralvadást (ez is közvetlenül az életet védi, különösen akkor, amikor nem tudunk se nyomó, se szorítókötést alkalmazni, pl. a törzsben lévő jelentős vérzésnél).

A klasszikus (nem ebben az évezredben készült) Quickclot-ok égettek, mára azonban teljesen más hatóanyaggal készülnek. A Celox sem éget.

A felirata szerint "kisebb háztartási sérülésekre" való a 2 grammos kiszerelés; én ilyet nem vettem, mert engem nem győzött meg a hasznosságáról (vagyis szerintem ahova elég 2 gramm, oda egyáltalán nem fontos). A gyártó szerint a seb belsejébe juttatva 6 gramm, a seb felszínére juttatva 15 gramm szükséges egy életveszélyes sérülés ellátásához.

A por alakú kiszerelés számomra nem látszik praktikusnak, mert szerintem annak jelentős részét a vérzés kimossa a sebből. Szerintem általános célra a géz alapúak a jobbak, vagyis azok, amiket bele lehet tenni a sebbe (ha valaki többet tart magánál, akkor logikusnak latom, hogy 1 géz és 1 applikátor legyen nála, de számomra túl drága a kettő együtt). Ezek alapján én az 1.5 mes gézt választottam (a képen a bal oldalon).

A Celox speciális anyagot tartalmaz, aminek hatására a természetes véralvadás folyamatától függetlenül a folyékony vér zselés állagú lesz, és ez a zselé beleragad a kötszerbe (persze ez a zselé alatt utána a normál véralvadás is beindul, de a vérzés mar ez előtt eláll). Ez az anyag drága.

Kerlix

Más elvek alapján, de hasonlóan működik a Kerlix: a géz alakja olyan, hogy gyorsabb alvadásra serkenti a vert. Sokkal olcsóbb a fentieknél, a fenti kép jobb oldalán van.

A Kerlix eseteben semmi speciális anyaggal sem kellett átitatni a kötszert, "csak" a pamutszálak vannak különlegesen szőve, ennek köszönhetően a természetes véralvadási folyamat gyorsabb, mint a normál kötszer használata eseten.

A Kerlix egyik felhasználása az, hogy belerakni a sebbe. De e mellett lehet hagyományos gézként is használni, vagyis a seb felületére tenni. Esetleg másodlagos kötszerként az alsó gézt fedni, fixálni. Elvileg a Celox-ot is, csak azt sajnálja az ember. :-)

Igazából túl drága a Celox ahhoz, hogy tesztre elhasználjam, ezert nem tudom megmondani, hogy mekkora a különbség a két kötszer között átlagos körülmények között. A leírások alapján néhány speciális esetben nagy a Celox előnye: pl. nagy hidegben (amikor a sérült vére jóval 36 fok alatt van) és véralvadásgátló szerek használata eseten.

nazo tubus

Ha nem lehet stabil oldalfekvésbe helyezni az ájult beteget, akkor ezzel is biztosítható a szabad légút (vagyis hogy ne fulladjon meg a saját nyelvétől). Aki nem ájult még el, annak nehogy betömjük az orrába. Jelenleg ez is az IFAKból van, már láthatóan nem steril, folyamatban a csere egy sterilre.

Részletesebben:Mire való: légútbiztosítás (ami közvetlenül az életet védi, mert ha pár percen keresztül hátra van csúszva a nyelv, akkor megfullad a sérült). Vagyis hasonló a célja, mint a stabil oldalfektetésnek, de gerinc/nyak sérültet, törött medencéjű embert nem szabad forgatni, vagyis ezekben az esetekben csak így tudjuk biztosítani a légzést (szabadon hagyva a kezünket).

Nincs általános méret, az orrtól a fülig tartó méret a jó, vagyis célszerű egy hosszút hordani, és csak annyira bedugni, amennyit kell. Mérés:

Eszméleténél levő emberre nem szokás használni. Ájultnak is lehetőleg síkosítva szokás bedugni.

chest seal

Gyári, szelepes "kötszer" feszülő légmell ellátásához (méregdrága, de gyorsabban felhelyezhető, és biztosabban használható, mint az ingyen improvizált változat). RUSCH márkájú. Előnye, hogy nagy felületet fed, a konkerenciájához képest kevésbé drága, és egyből csomagolnak mellé egy kis törlőkendőt, hátránya, hogy véres felületre kicsit gyengébben tapad mint némely hasonló termék.

szőlőcukor

Pár szem, leesett vércukrú (de még nem ájult) sérültnél a diabéteszes kóma megelőzéséhez (3 szem 2 cm átmérőjű cukor 3 percen belül már érezhetően javít az állapoton, 7 percen belül teljesen rendbe hozza a beteget, de arra figyeljünk, hogy kb. egy óra alatt teljesen elmúlik a hatás, vagyis negyed-fél órával a cukor bevétele után egyen valami lassabban felszívódót (pl. egy kifli) a beteg). Szívbetegeknél szintén kicsit javíthat az állapoton a pár szem cukor. Arra figyeljünk, hogy ne fulladjon meg a beteg a szőlőcukortól, ennek egy jó tesztje az, hogy a kezébe adjuk, hogy ő tegye be a szájába: ha egy ilyen összetett mozdulatot meg tud tenni, akkor rágni és nyelni is tud.

CPR maszk

A biztonságos lélegeztetéshez filléres kínai termék.

2. pár kesztyű

Az elsősegélynyújtó védelmére, ha elszakadna az első kesztyű. Az IFAKben eleve 2 pár volt, de folyamatban van egy erősített kesztyűre csere.

water jel/burn jel

Égési sérülésre, ha nincs kéznél 20 percen át folyó víz (a 4 grammos kiszerelés tökéletes egy pl. 9x19 milliméteres égés kezeléséhez, nagy égéshez sajnos már kicsi, vagyis ez sem az élet védelmére való).

Összefoglaló

Persze az, akinél a fent felsoroltak mindegyike a mindennapos (EDC) felszereléshez tartozik, már nem biztos, hogy teljesen normális. :-)

És ahogy általában igaz, hogy első a hozzáállás, második a tudás/készség, és a sorban csak a 3. a tárgyi felszerelés, ez igaz az elsősegély felszerelésre is.

Vagyis ha valaki inkább hagyja meghalni az embertársát, de ő rosszul van a vértől és amúgy sem vállal felelősséget a tetteiért, annak teljesen mindegy milyen felszerelése van (de a lelkiismeretével neki kell együtt élnie, esetleg 5 évig börtönben, ami a "segítségnyújtás elmulasztásának" minősített esetében adható maximum).

És többet ér az, aki tudja, hogy hogyan kell egy artériás végtagvérzésnél betérdelni, mint az, akinél van egy 15 000 Ft-os CAT, és egy 20 000 Ft-os Celox, de nem tudja hogy kell ezeket használni.

Szóval szerintem első körben az alapokat kell elsajátítani, és reális körülmények között begyakorolni:

A reális körülmény nagyjából azt jelenti, hogy természetesen a sérült nem igazi, de annak latszik, és úgy küldenek be egy szituációba, hogy nem tudod előre, hogy mit kell csinálni a tanultak közül. Én magamon azt érzem, hogy ezt sokat kell gyakorolni, hogy menjenek akar csak az egyszerű dolgok, ha nem "tiszta" módon kell csinálni (vagyis sokkal egyszerűbb szívmasszázst csinálni a gyakorlóbábun, ha azt mondjak, hogy csinálj szívmasszázst, mint akkor, ha neked kell felismerned, hogy ezt kell tenned, és először oda kell húzni, ahol hozzáférsz, és mindeközben még telefonálsz is a "mentőknek", ráadásul 2 "járókelő" a füledbe óbégat, hogy szerintük nem így kellene). Ugyan meg lehet próbálni könyvből elsajátítani az elméleti alapokat (erre ezt ajánlom, a könyv az egészségügyhöz egyáltalán nem értő katonák szamara íródott, 110 oldalon mutatja be az elsősegélyt (amit harctéri életmentesnek nevez, de több mint 90%-ban ez jó minőségő elsősegélyt jelent); de igazán megtanulni csak tanfolyamon lehet.

Az alábbi tanfolyamok kezdő szinttől indulnak, és 2 nap alatt igen komoly tudást adnak:

A Defex által szervezett Combat medic egy fokkal komolyabb (ez az árban és az időtartamban is megjelenik).