Jelen cikk első megjelenése a Kaliber magazin 2023. februári számában volt, és az 1. rész folytatása.
Mitől különlegesek ezek a pályák?
Ehhez egy picit lépjünk vissza, és nézzük meg, hogy a lövészetnek mi a 3 szintje:
A reaktív lövészet nem új találmány. Aki az IPSC-t kicsit hamarabb kezdte el, mint én, még lőhetett ismeretlen pályát IPSC EB-n (1999 környékén). Kisebb IPSC versenyeken még a 2000-es évek elején is bőven lőttünk ismeretlen pályát. Aki csak 10 évvel később kezdte az IDPA lövészetet mint én, ők még szintén lőhettek ismeretlen pályán, mivel 2015-ig a nemzetközi szabálykönyv is engedte ezeket. Azért került ki a szabálykönyvekből, mert a nagy versenyen problémás a verseny tisztaságának megőrzése: az segít, ha fizikailag elkülönítjük egymástól a pályát már végzetteket az arra várakozóktól, így nem történhet jóhiszemű kiszivárogtatás, de az igazán rosszhiszemű versenyzők akár sms-ben is átadhatják az információt az esélyesebb társuknak. Ezt a problémát könnyedén megoldjuk azzal, hogy a legtöbb (különösen a nagyobb) versenyeken a végeredménybe nem számít bele az ismeretlen pálya eredménye (kivéve a kizárást); így egyszerűen aki csal, az a saját játékát rontja el.
Nagyon sok versenyzőnek az ismeretlen pálya a kedvence, mert az sokkal izgalmasabb, sokkal nagyobb kihívás. Főleg akkor, ha sikerül valami kis trükköt beletennie a pályatervezőnek: sok alkalommal sikerül olyan helyre tenni a célt (teljesen biztonságosan!), ahol a versenyzők nem keresik elsőre. Ez lehet például egy 270 fokos szögben biztonságos pályán 90 foknál nagyobb szögben elhelyezve, a versenyző által odaképzelt hibavonalon túlról látható cél, vagy akár a földön elhelyezett lőlap.
Ennek az a különlegessége, hogy fizikailag könnyebb végrehajtani a pályákat.
Egy tavalyi közvélemény-kutatás után kialakult az a szokás, hogy az átlag SAS versenyen a pályák többségénél legyen valami kis extra feladat a lövés mellett. Ezek nem nagyon bonyolultak, kifejezetten szoktunk arra figyelni, hogy egy 14 éves lány számára is megoldható legyen: beszaladni egy 5 m-re lévő tárért, 2 m távolságra elvinni egy 20 kg-os bábut, vagy egy utánfutó átbillenő platójáról lőni.
Mivel pár versenyző már nem úgy mozog, mint ifjú korában, és nekik már az 5 m szaladás is kényelmetlen, ezért rájuk gondolva a "Senior SAS" versenyeken ezek az extra feladatok nem lesznek betervezve.
Természetesen minden fiatalt is szívesen látunk ezeken a teljes értékű SAS versenyeken!
A SAS medic verseny célja, hogy a lőtudást, és a (taktikai) elsősegélynyújtási tudást fejlessze és díjazza. Ez egy nagyon különleges fajtája a versenyeknek. Tudomásom szerint hasonló verseny sem volt még soha az országban, csak az az egy tesztverseny, amit augusztusban rendeztünk.
Az előző fejezetekben bemutatottakkal ellentétben itt kicsit módosulnak a szabályok, pl. az eljáráshiba 30 másodperc, a sikertelen semlegesítés 50 másodperc. És ez nem egyéni verseny: 2 fős csapatok vannak, egy "lövő" és egy "medic" (a medic felszerelést a versenyrendező biztosítja). Természetesen itt is a legfontosabb a biztonság, ezért a tipikus pályán egyszerre csak az egyik versenyzőnek lehet töltve a fegyvere.
Hogy ne legyen túl hosszú a leírás, azért az egyszerűbb pályák ismertetését átugorva egyből a legnehezebb, legkomplexebb pályát írom le, ami az augusztusi versenyen szerepelt.
A 3. pálya úgy indult, hogy a szektor bal oldalán lévő fedezék mögé a lövő, a jobb oldali fedezék mögé a medic lett bekísérve. Azért voltak kísérve, mert mindkettejük fején kámzsa volt, amit hangjelre vehettek le, ekkor a lövő megtöltötte a fegyverét, majd meglőtt 6 fémcélt (a legnehezebb közöttük mintegy 30 m távolságban található 20 cm-es kör volt). Az utolsó cél meglövésekor "előugrott" egy addig elbújt támadó, akivel szemben természetesen nem volt (nem is lehetett) megfelelő fedezékben a lövő, ezért a bíró "fedezék, üríts" vezényszóval megállítja, amire válaszul ő természetesen üríti a fegyver, az utoljára támadott cél irányába elcsettinti az üres fegyvert, és megáll ebben a pozícióban, ahol a bíró lelocsolja a hátát művérrel.
Ekkor a medic (látva, hogy megtörtént a fegyver ürítése) megtölti a saját fegyverét, és a mozgócélt ("bobber") meglövi a fedezékéből, majd mivel nincs több látható cél, ezért szabályosan leüríti a fegyverét, és ellátja a sérült lövőt: odaérkezve mérje fel a biztonságos helyszínt [itt az volt], a baleseti mechanizmus alapján zárja ki (vagy sem) a nyaki gerincsérülés lehetőségét [itt kizárható volt], a látható nagy volumenű vérzéseket csillapítsa (szorítókötéssel, fájdalom okozása nélkül) [itt ilyen nem volt, de a legtöbb pályán ez volt a medic legfontosabb feladata], nem orientált sérülttől vegye el a fegyverét [orientált volt], sze. (szükség esetén) ellenőrizze a légutakat (sze. biztosítson légutat egyszerű módon) [itt kapott levegőt], sze. ellenőrizze a légzést [mivel beszélt, ezért ezt nem kellett], végezzen vérsöprést (ruha vágása nélkül) [ezt kellett: megtalálni a háton a vérzést, egyébként a versenykiírásban benne volt, hogy a hölgyeknek kötelező volt fürdőruhát viselni a felső ruházat alatt], sze. zárjon légmellett [ezt is kellett a tüdősérülés miatt, minden medic csomagjában volt légmell-záró kötszer, de persze azt nem tudták, hogy melyik pályán kell felhelyezniük], sze. helyezze stabil oldalfekvésbe a sérültet [itt még az is számított, hogy a sérült rész legyen alul], kérjen segítséget.
Majd utána töltse meg a fegyverét és lője meg a maradék célokat, miután megmondta a bíró, hogy 2 sárga fémet keressen. Ez nagyon meglepte a versenyzőket (mert nem láttak sárga célt a pályán), de miután elmentek a pályán található 3. fedezék jobb oldalához, onnan és csak onnan meglátták a messze lévő apró sárga fémcélokat. Fegyver szabályos ürítése után folytassa az ellátást [ami itt csak hővédelmet jelentett] elvileg ezekkel a lépésekkel: "Ellenőrizze a sérült állapotát (pulzus, kapilláris-újratelitődés, légzés vizsgálata esetén a bíró bemondja a "mért" értéket), sze. végezzen hővédelmet, sze. rögzítse a törött csontokat, és ha 2 órán belül nem várható szakszerű ellátás, akkor fertőtlenítse a sebet és cserélje le a szorítókötést nyomókötésre. Sze. végezzen újraélesztést. "
A többi pályán volt ahol újraélesztést kellett végezni (egy sok éves rutinnal rendelkező Police Medic instructor, egyben újraélesztő vizsgáztató pontozásával):
Volt ahol egy bábu lábát kellett sínbe tenni, és bizony olyan is volt, ahol a medic sérülését kellett ellátni:
Medic is sérült:
Minden SAS versenyen fontos, hogy a bírók pozitív, segítő módon álljanak a versenyzőkhöz, de a SAS Medic-en ez hatványozottan fontos, mivel jellemzően olyanok vesznek részt a versenyen, akiknek nagy gyakorlatuk van a lövészetben, de az elsősegélynyújtás terén rutintalanok. Vagyis a megfelelő tudásuk megvan, azt pár éve megszerezték egy elsősegély-tanfolyamon, de mivel nem minden hónapban gyakorolják ezt, ezért szép lassan megkopik a tudásuk. Amit kiválóan felfrissít egy ilyen verseny - a verseny végére. Ennek megfelelően mindenkit arra bíztatok, hogy ne 100%-os medic teljesítményt várjon el önmagától, hanem ha nagyjából sikerült, arra már legyen büszke; hiszen a versenydrukk miatt egész hasonló érzés, mintha élesben látnának el sérültet. És ezen a versenyen mindenkinek sikerült nagyjából, vagyis nagy hibát egyetlen versenyző sem vétett.
Tavaly januárban volt az első SAS lámpás verseny, novemberben volt a 2. alkalom.
Ehhez a fejezethez kevés fotó tartozik, mert nem sikerült igazán jó fotókat készítenem arról, amikor az emberek sötétben lőnek. -:)
Igazából sosincs egy SAS versenyen teljesen sötét (leginkább azért, mert ahhoz nagyon jól képzett bírók és versenyzők kellenének), de a félhomályos pályák is olyanok, hogy lámpa használattal lehet csak megoldani ezeket. A "nyílt" divízióban, ahol mindent szabad, ott a fegyveren is lehet lámpa, a "gyári" divízióban pedig kézi lámpa használható. Ez utóbbi jóval bonyolultabb, nincs is egyértelműen jó megoldás: van aki szinte normálisan fogja a fegyvert, de gyenge keze gyűrűs és középső ujjával fog egy lámpát (Rogers):
van aki gyenge kézbe markolja a lámpát, miközben a gyenge kezének csuklójával megtámasztja az erős kezét (Harris), a képen nem tökéletesen adja vissza, hogy a gyenge csukló a fegyvert tartó kéz alatt van:
az én kedvencem az FBI, amikor a testtől eltartott gyenge kézben van a lámpa (ennek gyakorlati előnye, hogy a csőtorkolatnál lévő lőporfüstről visszaverődő fény nem vakítja el a lövőt):
Ezek a versenyek kifejezetten nehezek, aki még se SAS versenyen nem volt, se lámpával nem versenyzett, ők ne ilyenen kezdjenek. Viszont a többieknek nagyon jó móka. :-)
Belme Attila